Johannes Brahms: Ein deutsches Requiem
2008. április 05. szombat 18:00Pozsonyi úti református templom
Jótékonysági koncert a Fasori református templom készülő orgonájának javára.
Közreműködők: Hamvasi Szilvia (szoprán), Busa Tamás (bariton), Vento Scala Szimfonikus Zenekar (karmester: Meskó Ilona), Psalterium Hungaricum Kórus (karnagy: Arany János), Erkel Ferenc Vegyeskar (karnagy: Cseri Zsófia).
Vezényel: Fasang János Pál
Az adományokból összesen 335 ezer Forint gyűlt össze az orgona javára. Köszönjük a felajánlásokat!
A művet legközelebb éppen ezen orgona kíséretében készülünk előadni.
a Német Requiem legközelebbi előadása
A mű keretes szerkezetű. Bár a szöveg nem teljesen azonos (nyilván nem véletlenül), az első és utolsó (7.) tételben, zeneileg egyértelmű rokonság van. Érdemes megfigyelni az első tételben a "mit Tränen" (könnyhullatással) és a "mit Freuden" (örömmel) közötti kontrasztot. A második tétel félelmetes zenéje egy pillanatra egyszer csak ellágyul, kedvességet árasztva énekli, hogy "So seid nun geduldig..." (Legyetek türelmesek...). Ismét megváltozik a zene karaktere az "Aber das Herrn Wort bleibet in Ewigkeit" (De az Úr igéje megmarad mindörökké) szövegrésznél. A hatalmas erejű felkiáltás után sodró lendületű zene következik, amit csak a "Schmerz" (fájdalom) és a "Seufzen" (sóhaj) szavak megfestése tör meg. A tételt az "ewige Frede" (örök boldogság) éteri motívuma zárja. A harmadik tételben bariton szólista "mondja" el kételyeit, a kórus csak ismétel. A választ "Ich hoffe auf dich." (Benned van bizodalmam.) viszont már a kórus szájába adja, ahogy az utána jövő fúgát is, melyben végigvonul egy orgonapont jelképezve ezzel az isteni alapot. A negyedik tétel egy szerelmes ének, melynek karaktere a "die loben dich immerdar" (dicsérnek Téged ők szüntelen) résznél megváltozik, egy dicsőítő énekké válik, míg vissza nem tér az eredeti hangulat. Az ötödik tétel a vígasztalásról szól. Ez a legemberibb tétel, nagy valószínűséggel édesanyja ihlette, ezért a szoprán szólista. A hatodik tétel az őskeresztyének katakombáiba kalauzol minket. Titokzatosan suttogja, hogy "Denn wir haben hie keine bleibende Statt..." (Mert nincsen itten nekünk maradandó helyünk...). A zene mindezt a hangnemi instabilitással fejezi ki. Nincs egy biztos hangnemi érzetünk. Érdemes megfigyelni továbbá a "bleibende" (maradandó) szó tartott hangját, ahogy a szoprán és alt szólamokat vezeti a szerző. A próféciát a bariton szólista és a kórus mondja el, melyben az utolsó trombitaszót jelképező akkordok után ismét félelmetes zene jön "Tod, wo ist dein Stachel?" (Halál, hol a te fullánkod?). Egész más karakterű a "Herr, Du bist würdig..." (Méltó vagy, Uram...) kezdetű fúga, ami már nem a halállal, hanem Isten magasztalásával foglalkozik. A hetedik tételnek bár van önálló témája, amit a szoprán, a basszus, majd a visszatérésben a tenor mutat be, a kódában viszont egyre-másra jönnek elő az első tétel motívumai, csak itt már nem "Selig sind da Leid tragen" (Boldogok, akik szomorkodnak), hanem "Selig sind die Toten, die in dem Herren sterben" (Boldogok akik az Úrban halnak meg) szöveggel, ami Jézusnak az eleve meghökkentő kijelentését még egy kicsit más szemszögbe helyezi.
Helyszín: Pozsonyi úti Református Egyházközség
A koncertről felvétel is készült, amit itt lehet meghallgatni: Brahms: Ein deutsches Requiem
Részletes elemzés:
További képek: koncert képek
A mű fordítása a következő oldalon található.
A mű keretes szerkezetű. Bár a szöveg nem teljesen azonos (nyilván nem véletlenül), az első és utolsó (7.) tételben, zeneileg egyértelmű rokonság van. Érdemes megfigyelni az első tételben a "mit Tränen" (könnyhullatással) és a "mit Freuden" (örömmel) közötti kontrasztot. A második tétel félelmetes zenéje egy pillanatra egyszer csak ellágyul, kedvességet árasztva énekli, hogy "So seid nun geduldig..." (Legyetek türelmesek...). Ismét megváltozik a zene karaktere az "Aber das Herrn Wort bleibet in Ewigkeit" (De az Úr igéje megmarad mindörökké) szövegrésznél. A hatalmas erejű felkiáltás után sodró lendületű zene következik, amit csak a "Schmerz" (fájdalom) és a "Seufzen" (sóhaj) szavak megfestése tör meg. A tételt az "ewige Frede" (örök boldogság) éteri motívuma zárja. A harmadik tételben bariton szólista "mondja" el kételyeit, a kórus csak ismétel. A választ "Ich hoffe auf dich." (Benned van bizodalmam.) viszont már a kórus szájába adja, ahogy az utána jövő fúgát is, melyben végigvonul egy orgonapont jelképezve ezzel az isteni alapot. A negyedik tétel egy szerelmes ének, melynek karaktere a "die loben dich immerdar" (dicsérnek Téged ők szüntelen) résznél megváltozik, egy dicsőítő énekké válik, míg vissza nem tér az eredeti hangulat. Az ötödik tétel a vígasztalásról szól. Ez a legemberibb tétel, nagy valószínűséggel édesanyja ihlette, ezért a szoprán szólista. A hatodik tétel az őskeresztyének katakombáiba kalauzol minket. Titokzatosan suttogja, hogy "Denn wir haben hie keine bleibende Statt..." (Mert nincsen itten nekünk maradandó helyünk...). A zene mindezt a hangnemi instabilitással fejezi ki. Nincs egy biztos hangnemi érzetünk. Érdemes megfigyelni továbbá a "bleibende" (maradandó) szó tartott hangját, ahogy a szoprán és alt szólamokat vezeti a szerző. A próféciát a bariton szólista és a kórus mondja el, melyben az utolsó trombitaszót jelképező akkordok után ismét félelmetes zene jön "Tod, wo ist dein Stachel?" (Halál, hol a te fullánkod?). Egész más karakterű a "Herr, Du bist würdig..." (Méltó vagy, Uram...) kezdetű fúga, ami már nem a halállal, hanem Isten magasztalásával foglalkozik. A hetedik tételnek bár van önálló témája, amit a szoprán, a basszus, majd a visszatérésben a tenor mutat be, a kódában viszont egyre-másra jönnek elő az első tétel motívumai, csak itt már nem "Selig sind da Leid tragen" (Boldogok, akik szomorkodnak), hanem "Selig sind die Toten, die in dem Herren sterben" (Boldogok akik az Úrban halnak meg) szöveggel, ami Jézusnak az eleve meghökkentő kijelentését még egy kicsit más szemszögbe helyezi.
Helyszín: Pozsonyi úti Református Egyházközség
A koncertről felvétel is készült, amit itt lehet meghallgatni: Brahms: Ein deutsches Requiem
Részletes elemzés:
További képek: koncert képek
A mű fordítása a következő oldalon található.
Kapcsolódó képek:
Plakát
Az egész napi munka után a hosszú és a fársztó próba,...
...de mindig jön felülr?l segítség...
...így mégiscsak vidáman telik a próba...
...természetesen az eligazítás nem árt,...
...de még így is sok múlik a hangszereken...
...hogy a koncert jól sikerüljön.