>> |
LISZT Ferenc: Christus - Die Seligpreisungen
Christus oratórium II. rész 6. tétele
Szöveg
Die Seligpreisungen
Beati pauperes spiritu, quoniam ipsorum est regnum coelorum.
Beati mites, quoniam ipsi possidebunt terram.
Beati qui lugent, quoniam ipsi consolabuntur.
Beati qui esuriunt et sitiunt justitiam, quoniam ipsi saturabuntur.
Beati misericordes, quoniam ipsi misericordiam consequentur.
Beati mundo corde, quoniam ipsi Deum videbunt.
Beati pacifici, quoniam Filii Dei vocabuntur.
Beati, qui persecutionem patiuntur propterjustitiam, quoniam ipsorum est regnum coelorum.
Amen!
8 boldogmondás a Hegyi beszédből
(Máté evangéliuma 5:3-10)
Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa.
Boldogok, a kik sírnak, mert ők megvígasztaltatnak.
Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek.
Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
Boldogok, a kiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják.
Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak mondatnak.
Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyeknek országa.
Ámen.
Ismertető
Christus oratórium II. rész - Vízkereszt után
E rész a cselekvő Krisztus szellemi portréját festi meg: eszméit és csodatetteit. Öt tételes. Felépítése: tanítás - ima - egyházalapítás - csodatétel - bevonulás Jeruzsálembe.
6. tétel: A nyolc boldogság
A Rorate coeli gregorián dallama - mint a mű zenei alapgondolata - vezeti be. A Hegyi beszéd tanítása (Máté 5, 3-10.) responzórikus formában jelenik meg: a Mester szavaira (kíséret nélküli bariton szóló) a tanítványok válaszolnak (vegyeskar, szerény orgonakíséret-támasszal). Amint a tanítás szövege gondolati variáció-sort alkot, ugyanúgy variatívan épül a Beati… zenéje is. Az alaptéma hangközei a szöveg tartalmai szerint bővülnek-szűkülnek, emelkednek vagy süllyednek a hangtérben, elhangzanak vagy ismétlődnek.
Az oratóriumban ezt követő „Az Úr imádsága - Pater noster” tétellel együtt az oratórium legkorábban elkészült része, mintegy a mű magva.
>> |