Kezdő
Koncertek
Kapcsolat

<<

LISZT Ferenc: Christus - Die Seligpreisungen

Az oratórium keletkezése

Liszt az oratórium szövegét először az evangélium szövegére írt versekre tervezi, végül maga Liszt állítja össze a szöveget a Bibliából, középkori himnuszokból és liturgiából. 13 esztendőre volt szükség (1855-1868), hogy a 14 tételből álló mű, sok-sok megszakítással, teljes egészében elkészüljön. A két kórus-orgonás tétellel kezdi a komponálás sorát: „A nyolc boldogság” komponálásának kezdete: 1855, bemutatója 1859. október 2-án a weimari Herder templomban volt. A hétszólamú „Pater noster” 1860 májusában készült el, de bemutatására csak 1965. május 25-én Dessauban került sor. 1863-1867 között Rómában a Via Felice-n, a Madonna del Rosario kolostorban, a Vatikánban és a Santa Francesca Romana kolostorban írja a többi 12 tételt. Az elkészült tételek javarészt nyomban megírásuk után felhangzanak a nyilvánosság előtt. (…) Az ősbemutatót a weimari Herder templomban 1873. május 29-én a zeneköltő vezette. Erre az alkalomra négy város (Weimar, Jena, Erfurt, Sonderhausen) 300 főnyi énekes- és muzsikusgárdája fogott össze. (…) Lisztnek és a kritikusoknak azonban a későbbi, a pesti Vigadóban előadott produkció tetszett jobban, amelyet 1873. november 9-én Richter János vezényelt. Wagner ez alkalomra - Liszt félévszázados művészi jubileumára - versben köszönti a mestert.

Az oratórium zenéje az újító Liszt egyéniségének tükre. Az oratórium új formát, új „liszti” jelleget, új tartalmat kap. Nem Krisztus személye vagy élete a főszereplő, hanem eszméi: a béke és szeretet, az önfeláldozás és megváltás. A „Krisztus” alpdallamaiban visszatér az elvilágiasodott templomi misestílusból a nép énekéhez, a gregoriánhoz. (…) A felfelé ugró kvint hangköz, a „leggregoriánosabb” ugrás pedig alfa és omegája, szinte vezérmotívuma ennek az oratóriumnak. A háromrészes oratórium 14 számából tízben kórus hangzik fel, joggal megállapítható, hogy a „Krisztus” kórusoratórium. Az újító Liszt megszabadítja művét a recitativóktól, áriáktól. A tételeket mozaikszerűen állítja össze. Visszatér az a cappella, a Palestrina-stílus harmóniavilágához, így az oratorikus műfajban e téren is előre mutat.

Bónis Ferenc írásából

<<