Kálvin koncert
2009. november 09. hétfő 19:30Művészetek Palotája, Budapest
(folytatás az előző oldalról)
A református.hu cikke a koncertről:
A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Emlékbizottsága ünnepi hangversenye a Kálvin-év tiszteletére 2009. november 9-én, hétfőn 19.30 órakor Budapesten, a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.
Köszöntőt mond:
Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke
Setri Nyomi főtitkár, Református Világszövetség (Genf)
Kálvin genfi liturgia kiadása másolatának átadása: Allender Felix, a genfi skót gyülekezet presbitere
Műsor:
Draskóczy László: Cor meum (ősbemutató)
Gárdonyi Zsolt: 8. genfi zsoltár (magyarországi bemutató)
Vajda János: Adj már csendességet (ősbemutató)
- szünet -
Pálúr János: Improvizáció zsoltárdallamokra
Gárdonyi Zoltán: A tékozló fiú (kisoratórium)
Gárdonyi Zoltán: Dicsérő ének - a 45. zsoltár verseire
Előadók:
Debreceni Kollégiumi Kántus
Psalterium Hungaricum Kórus
Soli Deo Gloria Kamarakórus
Pálúr János és Virágh András Gábor (orgona)
szólót énekel: Denke Virág, Hajdú Erzsébet, Basky István, Korpás Ferenc, Lettner Zsolt, Oláh Gábor
vezényel: Arany János, Berkesi Sándor, Hargita Péter.
Záró ének: 115. zsoltár - Egyedül Istené a dicsőség!
Bevezető
Az ünnepi hangverseny a magyarországi Kálvin-ünnepségek 2009. évi záróakkordját jelenti. A Kálvin Emlékbizottság három kortárs magyar református zeneszerzőt kért fel ünnepi kórusmű írására.
Lehet, hogy sokakban felmerült a kérdés: nem merészség-e a Kálvin-évfordulón kórus- és orgonazenére alapozott ünnepi hangversenyt rendezni? Hiszen a genfi istentiszteleten egyik sem kapott szerepet, sőt a közvélekedés szerint a genfi reformátor egyenesen kitiltotta a templomból a műzenét.
Ha azonban Kálvin és a zene viszonyát saját korában vizsgáljuk, akkor megértjük, hogy a kórusének helyett valójában a világi zenét utasította el melynek akkori legjellemzőbb formája éppen a többszólamú társaséneklés volt. (A latin egyházi kórusének pedig nem találhatott helyet az anyanyelvűvé vált istentiszteleten.) Az orgona Kálvin korában még csak a katolikus szertartás kísérőjeként szerepelt, a protestáns orgonazene és a gyülekezeti ének orgonás kísérete csak jóval később született meg. Az előttünk álló Kálvin-évek többek között arra adnak lehetőséget, a magyar református egyházi zene és az istentisztelet a helyesen felismert kálvini elvek szerint újulhasson meg.
Mai hangversenyünk az ünnepelt reformátorról szól
- aki Istennek engedelmeskedve saját elképzeléseit és terveit is feladta - ez a témája Draskóczy László új művének,
- aki az éneklést a közös imádság emelkedett formájának vallotta, akár a Szentírásra, akár költői szövegre készült - ide kapcsolódnak Gárdonyi Zsolt és Vajda János kompozíciói,
- aki szigorú következetességgel a Szentírásra alapozta a megújított genfi egyház életét - ezt példázza a hangverseny második felében elhangzó két Gárdonyi-kompozíció.
KÁLVIN LITURGIÁS KÖNYVE
Kálvinnak a strasbourgi száműzetése (1538-1541) alatti időben nyílt alkalma arra, hogy a saját liturgiai elveit kipróbálja, ezért Kálvin strasbourgi liturgiája mutatja meg leginkább, hogy milyen elképzelései voltak az istentiszteletről. A liturgia három nagy egységből állt. Az első részben a kötött elemek domináltak (bűnvalló imádság, bűnbocsánat hirdetés, tízparancsolat ének), a másodikban az igehirdetés és imádság, a harmadikban pedig az úrvacsora állt a középpontban.
A liturgia 1542-ben jelent meg nyomtatásban Genfben. A Corpus Reformatorum-ban közölt Kálvin művek az 1542-es genfi kiadásnak csak egyes részeit tartalmazzák. Egy korábbi, 1542-es kiadás hamis (római) impresszum alapján jelent meg, ami azt a cenzúra ellen megvédte volna. Ezért azt a kiadást manapság Pseudoromananak tartják.
Kálvin a genfi kiadásnak- Az egyházi könyörgések és énekek alakja a sákramentumok kiszolgáltatásának s a házasság megszentelésének módjával együtt a régi egyház szokásai szerint - címet adta. Ebben a genfi körülmények miatt egyszerűsítette a strasbourgi liturgiát. Tartalma: 40 genfi zsoltár és más énekek, részletes utasítások a vasárnapi istentisztelet, az úrvacsora, a keresztelés, az esketés és a beteglátogatás végzéséhez.
Napjainkban Kálvin 1542-es genfi liturgiájának egyetlen eredeti példánya Stuttgartban található. Bár erről 1959-ben facsimile kiadás jelent meg, mára szinte elérhetetlen. Ezért különleges ajándék, hogy a genfi vendégek a Kálvin Év alkalmából elkészíttettek egy-egy példányt a magyarországi négy református teológia könyvtárának, amelyet a hangverseny alkalmával ünnepélyesen átadnak.
A szerzők és műveik
Draskóczy László (*1940) tanulmányait 1969-ben fejezte be a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakán. Tanára volt Vincze Imre, Farkas Ferenc, Ferenczi György és Bárdos Lajos is. Pályáját a Hatvani Állami Zeneiskola zongoratanáraként kezdte, 1972-től pedig - majd harminc éven keresztül - a Győri Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés tanszakát vezette. Nyugdíjazása óta a budapesti Szent István Konzervatóriumban tanít.
Leánysirató című műve elnyerte a Prix Bratislava II. zeneszerzői díját. Világi kompozícióin kívül számos egyházi kórusművet írt. (Jelige, Bonhoeffer éneke, Három szakrális tétel) Károli kantátáját a Károli Gáspár Református Egyetem 150 éves fennállása alkalmából 2005-ben mutatták be a Zeneakadémián.
Több évtizede a Budapest-Pasaréti Református Egyházközség orgonistája, hosszú ideig kórusvezetője is volt. A református egyházzenészek 1991-ben a ReZeM első elnökének választották, ahol éveken keresztül kották, könyvek, hanghordozók kiadását irányította.
A bibliai Ároni áldás szövegére készült Áldjon meg téged kezdetű kánonja keresztény körökben igen elterjedt énekké lett.
Draskóczy László Cor meum című kompozíciója Kálvin életét átható két fontos jelmondatra épül. Az első tétel szövege: Cor meum velut mactatum Deo in sacrificium offero. Amikor a száműzetésben élő Kálvint lelkésztársa, Farel 1540. október 24-én kelt levelében hívja vissza Genfbe, akkor írja e szavakat: - Ha választhatnék, akkor bármi mást szívesebben megtennék, mint azt, hogy tanácsodnak engedelmeskedjem. De tudom, hogy nem vagyok a magam ura, ezért szívemet égő áldozatul hozom az Úrnak. (Kálvin 1541. szeptember 13-án tért vissza Genf városába.) A tétel széles dinamikai és hangzásbeli fordulatokkal tükrözi ennek a döntésnek a küzdelmes voltát.
A második tétel középpontjában a másik jelmondat áll: Soli Deo gloria - Egyedül Istené a dicsőség. A tétel során több bibliai hely kapcsolódik az idézett mondathoz. Az egyik az Isten dicsőségét a betlehemi mezőkön kijelentő karácsonyi angyalszózat: Gloria in excelsis Deo et in terra pax hominibus - Dicsőség a magasságban Istennek és e földön békesség. (Lk 2,14) Ez a szózat egyúttal békességet is hirdetett, amire mi emberek oly nagyon vágyunk. (A sodró lendületű permutációs fúgát a - földön békesség - szavakra nyugodt homofon akkordsor ellenpontozza, mely után ismét visszatér a kezdő téma.) A másik idézett bibliai hely Ézsaiás próféta látomása, amint az isteni dicsőség betölti a mennyet és földet: Pleni sunt coeli et terra gloria tua (Ézs 6,3), melyhez ősidők óta hozzákapcsolódik a virágvasárnapi felkiáltás: Osanna in excelsis - Hozsánna a magasságban! (Mt 21,9)
A mű befejező tétele: Amen. Békét, nyugalmat, Isten akaratába belesimuló megbékülést sugároz a tétel, melyben a szerző pentaton (öthangú) hangkészletet és ötszólamú kórust alkalmaz. A tétel időt ad arra, hogy a megelőző két kálvini jelmondatot átgondolva azokra a hallgatók is kimondhassák az Ámen-t.
Gárdonyi Zsolt (*1946) huszonkét éves koráig szülővárosában, Budapesten folytatta tanulmányait. 28 évesen a würzburgi Zeneművészeti Főiskola tanára lett, neve azóta zeneszerzőként és világszerte koncertező orgonaművészként egyaránt ismertté vált. 1979-ben Bajor Állami Díjat kapott, 2000-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem díszdoktori címmel tüntette ki.
Magyarországi bemutatóként elhangzó műve, a 8. genfi zsoltár a Kálvin megbízásából keletkezett genfi Psalterium egyik dallamát dolgozza fel orgonakíséretes korálmotetta formájában (Ó felséges Úr, mi kegyes Istenünk). A kompozíció az orgonát a kórussal egyenrangú félként vonja be a zenei történésbe, a mintegy ötszáz éves dór dallamot napjaink harmóniáiba öltöztetve.
Vajda János (*1949, Miskolc) a Zeneakadémián Petrovics Emil tanítványa volt. Az 1980-as években Amszterdamban tanult. 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Műveinek rendszeres előadóiként említhetjük Meláth Andreát és Virág Emesét, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfónikus Zenekart, a Magyar Rádió Énekkarát és a Budapesti Fesztiválzenekart. A mai magyar opera egyik legjelentősebb képviselője. Műveinek kiemelkedő tolmácsolója Török Géza, aki számos művének - többek közt a Mario és a varázsló, Leonce és Léna, Karnyóné, Magnificat - ősbemutatóját vezényelte. Pater noster című oratóriuma a 2006. évi debreceni Nemzetközi Bartók Béla Kórusverseny nyitókoncertjére készült. A drámai erejű kompozíció a 18. századi diákköltő és a latin Miatyánk szövegéhez a 35. genfi zsoltárt (Perelj Uram, perlőimmel) társítja. A 2007-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon elhangzott Orbán Györggyel, Csemiczky Miklóssal, Selmeczi Györggyel és Gyöngyösi Leventével írt közös műve, az Öt szerző miséje.
Adj már csendességet című műve Balassi Bálint versét megzenésítve a 16. századi magyar reformáció idejébe kalauzol el bennünket. A kompozíció bensőségességét, imádságos karakterét a Keresztelő Jánostól származó, később úrvacsorai könyörgéssé vált mondat - Istennek Báránya, ki bűnünket elveszed, irgalmazz nékünk - mélyíti el.
Gárdonyi Zoltán (1906 - 1986) a 20. századi magyar protestáns egyházzene kimagasló egyénisége. Az egykori Kodály-tanítvány a budapesti Zeneakadémia professzoraként fejtette ki szerteágazó tevékenységét; 1972-től családjával együtt Németországban élt. Zeneszerzői életművében a szimfonikus művek valamint kamarazenei és vokális kompozíciók mellett különösen sokrétű orgonazenéje és egyházi kórusművei egyedülálló értéket képviselnek.
A tékozló fiú kisoratórium vegyeskarra, szólóhangokra és orgonára tömör, színes zenei nyelven fogalmazza meg a közismert krisztusi példázatot. Gárdonyi Zoltán a német protestáns barokk egyházi zene legjobb hagyományaira építve teremtette meg a Szentírásra alapuló, magyar nyelvű oratórium és motetta műfaját. Ennek másik nagyszerű példája a 45. zsoltár verseire 1961-ben komponált Dicsérő ének vegyeskarra és orgonára. A gyönyörű képekben bővelkedő szöveg egy menyegzőjét ülő ószövetségi király dicsérete, melyet a zeneszerző bibliai mintára a Királyok Királyára, Jézus Krisztusra vonatkoztat. Ez a közel ötven esztendeje, a legnehezebb időkben íródott zsoltárkantáta zengő bizonyságtételként zárja az ünnepi hangversenyt annak alapgondolatával: Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékről nemzedékre.
Előadók
Arany János a Zeneakadémia énektanár- és karvezetőképző szakán szerzett diplomát 1979-ben. Tanári működését 1977-ben kezdte meg a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban, emellett 1984-90 között az Országos Pedagógiai Intézet zeneoktatási főmunkatársa volt. Karvezetői tevékenységéhez számos hazai versenydíj, európai koncertút és több hangfelvétel fűződik. Iskolai kórusok mellett évekig dolgozott amatőr vegyeskarokkal és férfikarokkal. 1990-től a Budapest Baár-Madas Gimnázium énektanára és karvezetője volt, 1995-ben ugyanott igazgatónak választották meg. Ma a Nyíregyházi Főiskola tanára.
Berkesi Sándor diplomáját 1967-ben szerezte a Zeneakadémia énektanár és karvezető szakán. Meghatározó tanárai Vásárhelyi Zoltán, Gárdonyi Zoltán, Vajda Cecilia és Soproni József voltak. Ugyanettől az évtől Debrecenben a Református Kollégium Gimnáziumának tanáraként, a Kollégiumi Kántus karnagyaként kezdte munkálkodását. Az egyházi iskolák újraindulása után vendégtanárnak hívták a Nagykőrösi Református Tanítóképzőbe és a Sárospataki Református Teológiára. Nyolc esztendeig vezette a Debreceni Orvostudományi Egyetem vegyeskarát. Több mint egy évtizede a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanára, és az egyetem kórusának karnagya. Ma a Debreceni Református Kollégium és a Tiszántúli Református Egyházkerület zeneigazgatója, és a Debreceni Egyetem Zeneművészeti karának docense. Tagja a Magyar Kodály Társaságnak, a Bárdos Lajos Társaságnak, a KÓTA egyházzenei bizottságának, amelynek társvezetője.
A DOTE kórussal Pro Universitate, a Kántussal Magyar Örökség és Debrecen város Pro Urbe díjat kapta. Szakmai munkásságáért Liszt díjat, a Pro Renovanda Cultura Hungariae alapítványtól Kodály díjat, Debrecen várostól díszpolgári címet kapott.
Hargita Péter a Zeneakadémián énektanár- és karvezetőképző, valamint magánének-tanári szakon végzett. Tanított zeneiskolában, az ELTE-n, 1992 óta pedig a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának oktatója. Az 1988 óta működő Soli Deo Gloria Kamarakórus egyik alapítója és jelenlegi karnagya. Az énekkari munka mellett hittankönyvek és más énekeskönyvek zenei szerkesztésében vállalt szerepet. A Musica Sacra Egyházzenei Alapítvány a Kálvin Év alkalmából meghirdetett zeneszerzői pályázatán a "Sola scriptura meditáció" című művével II. díjat nyert.
Basky István zenei tanulmányokat Debrecenben folytatott, majd a Magyar Rádió Énekkarának tagja lett, ahol a kórusmunka mellett számos szólófeladatot látott el. Egyházi együttesek külföldi útjain és hazai koncerteken Bach, Mozart és más szerzők oratóriumainak szólószerepeiben is közreműködött. A II. Református Világtalálkozó debreceni záróalkalmán Kodály: Psalmus Hungaricus-ának tenor szólóját énekelte és több alkalommal közreműködött a Református Énekek hangversenyeken.
Korpás Ferenc 11 év zenekari hegedülés után lett énekes. A Zeneakadémia magánének szakának elvégzése után a Magyar Rádió énekkarába került, ahol szólistaként is működött. A nagy oratóriumok basszus szerepeit ma is műsorán tartja.
Lettner Zsolt zenei diplomát a Pécsi Tudományegyetem magánének szakán szerzett. Énekesi pályáját a Honvéd Együttes Férfikaránál kezdte. 1993 óta a Magyar Rádió Énekkarában énekel. Tanult Sass Syilviánál és Kaposy Margitnál. Templomi koncerteken és máshol rendszeresen vállal szóló feladatokat oratóriumokban és operákban egyaránt.
Oláh Gábor már gyermekkorában a Magyar Rádió Gyermekkórusában énekelt. Mérnöki végzettséget követően a Zeneakadémián karnagyi és tanári diplomát szerzett. Énekelt a Debreceni Kodály Kórusban, 1980 óta pedig a Magyar Rádió Énekkarának tagja, ahol jelenleg másodkarnagyi feladatot is végez. Számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült, mint például a Bartók-Pásztory díjban, vagy az 1991-es III. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny karnagyi kitüntetésében. 1982 óta a Baptista Központi Énekkar karvezetője, a Magyarországi Baptista Egyház Zeneügyi Bizottságának elnöke és a Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezetõ docense. A Budapest-József utcai gyülekezet presbitere és énekkarának vezetõje.
Pálúr János orgona tanulmányait 13 évesen Baróti Istvánnál kezdte, majd Lehotka Gábornál diplomázott. Később Olivier Latry növendéke volt a párizsi Conservatoire posztgraduális osztályában. A belgiumi Flor Peeters orgonaversenyen és a Gárdonyi Zoltán emlékversenyen nyert első díjaival hívta fel magára a figyelmet. Pályája indulásától elkötelezett tolmácsolója a francia romantikus orgonairodalomnak és különös szívügyének tekintette, hogy e művekből a magyar közönség minél több hiteles előadást halljon. Ő az egyetlen magyar orgonista, aki megkapta az 1995-ben alapított Párizsi Előadói Nagydíjat. Hangversenyeket adott Európa legszebb katedrálisaiban, Oroszországban, az Egyesült Államokban és Japánban. Tizenegy éve a Budapesti Zeneakadémia orgona- és improvizáció tanára, valamint a Fasori Református Templom orgonistája, hat éve a Fasori Zenés Esték szervezője. 2002-ben a Böszörményi testvérek felkérésére az ő zenei elképzelésével indult el a Református énekek CD felvétele.
Virágh András Gábor első tanárai Virágh Endre, Virágh András (orgona), és Koloss István (zeneszerzés) voltak. 2009-ben szerezte meg kitüntetéses orgonaművész-tanári diplomáját Karasszon Dezső, Kovács Szilárd és Jakab Hedvig növendékeként. 2005-től a Kollégiumi Kántus orgonistája, és korrepetitora. Jelenleg zeneszerzés szakon a budapesti Zeneakadémián Fekete Gyula osztályában. 2006-ban, Los Angelesben kiírt nemzetközi zeneszerző pályázaton I. díjat nyert. Eddigi művészi tevékenységét 2009-ben a Debreceni Egyetem a "Tudományegyetemi Karok Kiváló Hallgatója" kitüntetéssel jutalmazta. Zeneszerzőként és előadóként Európa számos országában, valamint a tengerentúlon is fellépett.
A Debreceni Református Kollégium Kántusát 1739-ben alapította Maróthi György, aki rövid hatévi működése során újjászervezte az egész iskolát. A Kántus a pestisjárvány idején létesített négytagú temető-kvartettként alakult; ez bővült 30 tagú fiú-vegyeskarrá. 1954 óta vegyeskarként működik, tagjainak száma ma 60-70 gimnazista és egyetemista.
A Kántus az Éneklő Ifjúság versenyein többször szerzett arany fokozatot. Minősítésük a Magyarországon elérhető legmagasabb: hangversenykórus summa cum laude fokozat, amelyet 1996-ban szereztek meg. Nemzetközi versenyeken kiemelkedő helyezést értek el külföldön Middlesbrough-ban, Spittalban és Busanban (Dél-Korea). 1997-ben megkapták a Magyar Örökség Díjat. Rádió- és televízió adásokban szerepelnek, számos CD lemezük, külföldön 3 műsoros kazettájuk jelent meg. Magyar zeneszerzők - többek közt Bárdos Lajos, Gárdonyi Zoltán, Gárdonyi Zsolt, Vass Lajos, Birtalan József, Szokolay Sándor, Mohay Miklós, Vajda János - írtak kórusművet a Kántusnak.
A Psalterium Hungaricum Kórus 2001-ben alakult, és ugyanazon év november elején adta első hangversenyét. Azóta több alkalommal szerepelt a Zeneakadémián, a Művészetek Palotájában, valamint fővárosi, Budapest környéki és vidéki gyülekezetekben. Alapítója és vezetője Arany János. Az együttes tagjai fiatalok; nagyobb részük korábban a Baár-Madas Református Gimnázium vegyeskarában énekelt, hozzájuk budapesti egyetemek olyan hallgatói csatlakoztak, akik vonzódnak a protestáns egyházi zenéhez. A kórus 2003-ban vette föl a Psalterium Hungaricum nevet. Repertoárjának gerincét magyar és nyugat-európai zeneszerzők egyházi darabjai alkotják, emellett azonban világi műveket is énekelnek. Az együttes a kezdetek óta részt vesz a Református Énekek-sorozat hangversenyein, valamint a Budapest-Fasori református templom és Pálúr János orgonaművész Fasori Hangversenyek sorozatában. Gárdonyi Zoltán születésének 100. évfordulójára, 2006-ban Pálúr János közreműködésével önálló cd-felvételt készített a szerző műveiből. A kórus 2004 júliusában részt vett a Brémában rendezett III. Kórusolimpia versenyein, ahol mind a vegyes kamarakórusok, mind a musica sacra kategóriában aranyérmet szerzett.
A Soli Deo Gloria Kamarakórust 1988-ban Bódiss Tamás és Hargita Péter alapította azzal a céllal, hogy összefogja azokat a református fiatalokat, akik a gyülekezeti kóruséneklésen túl nehezebb és igényesebb énekkari művek betanulására és előadására is vállalkoznak. A repertoár súlypontját a régi protestáns mesterek - Goudimel, Schütz, Purcell, Händel, Bach - művei alkotják, de megszólalt már a kórus ajkán a magyar reformáció zenéje és 20. századi református zeneszerzők (pl. Gárdonyi Zoltán, Osváth Viktor) számos kórusműve. Jellemző fellépések: kiemelt egyházi rendezvények, fesztiválok (Országos Protestáns Napok, Református Zenei Fesztivál), önálló koncertek elsősorban templomokban, alkalmi istentiszteleti szolgálatok (Bach-kantátás istentisztelet). Az énekkar 2005-08 között a Károli Gáspár Református Egyetem kórusaként működött, jelenleg a Hittudományi Kar támogatását élvezi.
A 115. genfi zsoltár - Egyedül Istené a dicsőség!
Első versével a kórusok éneklik C. Goudimel szerint, majd 7. versével mindannyian.
7. Ő megáldja a kicsinyt, a nagyot,
Kik őtet félik, mint ő Urokot,
És kik szolgálják őtet.
Az Úr titeket bőven megáldjon,
Sok áldásival megszaporítson,
És minden nemzedéket!
A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Emlékbizottsága ünnepi hangversenye a Kálvin-év tiszteletére 2009. november 9-én, hétfőn 19.30 órakor Budapesten, a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.
Köszöntőt mond:
Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke
Setri Nyomi főtitkár, Református Világszövetség (Genf)
Kálvin genfi liturgia kiadása másolatának átadása: Allender Felix, a genfi skót gyülekezet presbitere
Műsor:
Draskóczy László: Cor meum (ősbemutató)
Gárdonyi Zsolt: 8. genfi zsoltár (magyarországi bemutató)
Vajda János: Adj már csendességet (ősbemutató)
- szünet -
Pálúr János: Improvizáció zsoltárdallamokra
Gárdonyi Zoltán: A tékozló fiú (kisoratórium)
Gárdonyi Zoltán: Dicsérő ének - a 45. zsoltár verseire
Előadók:
Debreceni Kollégiumi Kántus
Psalterium Hungaricum Kórus
Soli Deo Gloria Kamarakórus
Pálúr János és Virágh András Gábor (orgona)
szólót énekel: Denke Virág, Hajdú Erzsébet, Basky István, Korpás Ferenc, Lettner Zsolt, Oláh Gábor
vezényel: Arany János, Berkesi Sándor, Hargita Péter.
Záró ének: 115. zsoltár - Egyedül Istené a dicsőség!
Bevezető
Az ünnepi hangverseny a magyarországi Kálvin-ünnepségek 2009. évi záróakkordját jelenti. A Kálvin Emlékbizottság három kortárs magyar református zeneszerzőt kért fel ünnepi kórusmű írására.
Lehet, hogy sokakban felmerült a kérdés: nem merészség-e a Kálvin-évfordulón kórus- és orgonazenére alapozott ünnepi hangversenyt rendezni? Hiszen a genfi istentiszteleten egyik sem kapott szerepet, sőt a közvélekedés szerint a genfi reformátor egyenesen kitiltotta a templomból a műzenét.
Ha azonban Kálvin és a zene viszonyát saját korában vizsgáljuk, akkor megértjük, hogy a kórusének helyett valójában a világi zenét utasította el melynek akkori legjellemzőbb formája éppen a többszólamú társaséneklés volt. (A latin egyházi kórusének pedig nem találhatott helyet az anyanyelvűvé vált istentiszteleten.) Az orgona Kálvin korában még csak a katolikus szertartás kísérőjeként szerepelt, a protestáns orgonazene és a gyülekezeti ének orgonás kísérete csak jóval később született meg. Az előttünk álló Kálvin-évek többek között arra adnak lehetőséget, a magyar református egyházi zene és az istentisztelet a helyesen felismert kálvini elvek szerint újulhasson meg.
Mai hangversenyünk az ünnepelt reformátorról szól
- aki Istennek engedelmeskedve saját elképzeléseit és terveit is feladta - ez a témája Draskóczy László új művének,
- aki az éneklést a közös imádság emelkedett formájának vallotta, akár a Szentírásra, akár költői szövegre készült - ide kapcsolódnak Gárdonyi Zsolt és Vajda János kompozíciói,
- aki szigorú következetességgel a Szentírásra alapozta a megújított genfi egyház életét - ezt példázza a hangverseny második felében elhangzó két Gárdonyi-kompozíció.
KÁLVIN LITURGIÁS KÖNYVE
Kálvinnak a strasbourgi száműzetése (1538-1541) alatti időben nyílt alkalma arra, hogy a saját liturgiai elveit kipróbálja, ezért Kálvin strasbourgi liturgiája mutatja meg leginkább, hogy milyen elképzelései voltak az istentiszteletről. A liturgia három nagy egységből állt. Az első részben a kötött elemek domináltak (bűnvalló imádság, bűnbocsánat hirdetés, tízparancsolat ének), a másodikban az igehirdetés és imádság, a harmadikban pedig az úrvacsora állt a középpontban.
A liturgia 1542-ben jelent meg nyomtatásban Genfben. A Corpus Reformatorum-ban közölt Kálvin művek az 1542-es genfi kiadásnak csak egyes részeit tartalmazzák. Egy korábbi, 1542-es kiadás hamis (római) impresszum alapján jelent meg, ami azt a cenzúra ellen megvédte volna. Ezért azt a kiadást manapság Pseudoromananak tartják.
Kálvin a genfi kiadásnak- Az egyházi könyörgések és énekek alakja a sákramentumok kiszolgáltatásának s a házasság megszentelésének módjával együtt a régi egyház szokásai szerint - címet adta. Ebben a genfi körülmények miatt egyszerűsítette a strasbourgi liturgiát. Tartalma: 40 genfi zsoltár és más énekek, részletes utasítások a vasárnapi istentisztelet, az úrvacsora, a keresztelés, az esketés és a beteglátogatás végzéséhez.
Napjainkban Kálvin 1542-es genfi liturgiájának egyetlen eredeti példánya Stuttgartban található. Bár erről 1959-ben facsimile kiadás jelent meg, mára szinte elérhetetlen. Ezért különleges ajándék, hogy a genfi vendégek a Kálvin Év alkalmából elkészíttettek egy-egy példányt a magyarországi négy református teológia könyvtárának, amelyet a hangverseny alkalmával ünnepélyesen átadnak.
A szerzők és műveik
Draskóczy László (*1940) tanulmányait 1969-ben fejezte be a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakán. Tanára volt Vincze Imre, Farkas Ferenc, Ferenczi György és Bárdos Lajos is. Pályáját a Hatvani Állami Zeneiskola zongoratanáraként kezdte, 1972-től pedig - majd harminc éven keresztül - a Győri Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés tanszakát vezette. Nyugdíjazása óta a budapesti Szent István Konzervatóriumban tanít.
Leánysirató című műve elnyerte a Prix Bratislava II. zeneszerzői díját. Világi kompozícióin kívül számos egyházi kórusművet írt. (Jelige, Bonhoeffer éneke, Három szakrális tétel) Károli kantátáját a Károli Gáspár Református Egyetem 150 éves fennállása alkalmából 2005-ben mutatták be a Zeneakadémián.
Több évtizede a Budapest-Pasaréti Református Egyházközség orgonistája, hosszú ideig kórusvezetője is volt. A református egyházzenészek 1991-ben a ReZeM első elnökének választották, ahol éveken keresztül kották, könyvek, hanghordozók kiadását irányította.
A bibliai Ároni áldás szövegére készült Áldjon meg téged kezdetű kánonja keresztény körökben igen elterjedt énekké lett.
Draskóczy László Cor meum című kompozíciója Kálvin életét átható két fontos jelmondatra épül. Az első tétel szövege: Cor meum velut mactatum Deo in sacrificium offero. Amikor a száműzetésben élő Kálvint lelkésztársa, Farel 1540. október 24-én kelt levelében hívja vissza Genfbe, akkor írja e szavakat: - Ha választhatnék, akkor bármi mást szívesebben megtennék, mint azt, hogy tanácsodnak engedelmeskedjem. De tudom, hogy nem vagyok a magam ura, ezért szívemet égő áldozatul hozom az Úrnak. (Kálvin 1541. szeptember 13-án tért vissza Genf városába.) A tétel széles dinamikai és hangzásbeli fordulatokkal tükrözi ennek a döntésnek a küzdelmes voltát.
A második tétel középpontjában a másik jelmondat áll: Soli Deo gloria - Egyedül Istené a dicsőség. A tétel során több bibliai hely kapcsolódik az idézett mondathoz. Az egyik az Isten dicsőségét a betlehemi mezőkön kijelentő karácsonyi angyalszózat: Gloria in excelsis Deo et in terra pax hominibus - Dicsőség a magasságban Istennek és e földön békesség. (Lk 2,14) Ez a szózat egyúttal békességet is hirdetett, amire mi emberek oly nagyon vágyunk. (A sodró lendületű permutációs fúgát a - földön békesség - szavakra nyugodt homofon akkordsor ellenpontozza, mely után ismét visszatér a kezdő téma.) A másik idézett bibliai hely Ézsaiás próféta látomása, amint az isteni dicsőség betölti a mennyet és földet: Pleni sunt coeli et terra gloria tua (Ézs 6,3), melyhez ősidők óta hozzákapcsolódik a virágvasárnapi felkiáltás: Osanna in excelsis - Hozsánna a magasságban! (Mt 21,9)
A mű befejező tétele: Amen. Békét, nyugalmat, Isten akaratába belesimuló megbékülést sugároz a tétel, melyben a szerző pentaton (öthangú) hangkészletet és ötszólamú kórust alkalmaz. A tétel időt ad arra, hogy a megelőző két kálvini jelmondatot átgondolva azokra a hallgatók is kimondhassák az Ámen-t.
Gárdonyi Zsolt (*1946) huszonkét éves koráig szülővárosában, Budapesten folytatta tanulmányait. 28 évesen a würzburgi Zeneművészeti Főiskola tanára lett, neve azóta zeneszerzőként és világszerte koncertező orgonaművészként egyaránt ismertté vált. 1979-ben Bajor Állami Díjat kapott, 2000-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem díszdoktori címmel tüntette ki.
Magyarországi bemutatóként elhangzó műve, a 8. genfi zsoltár a Kálvin megbízásából keletkezett genfi Psalterium egyik dallamát dolgozza fel orgonakíséretes korálmotetta formájában (Ó felséges Úr, mi kegyes Istenünk). A kompozíció az orgonát a kórussal egyenrangú félként vonja be a zenei történésbe, a mintegy ötszáz éves dór dallamot napjaink harmóniáiba öltöztetve.
Vajda János (*1949, Miskolc) a Zeneakadémián Petrovics Emil tanítványa volt. Az 1980-as években Amszterdamban tanult. 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Műveinek rendszeres előadóiként említhetjük Meláth Andreát és Virág Emesét, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfónikus Zenekart, a Magyar Rádió Énekkarát és a Budapesti Fesztiválzenekart. A mai magyar opera egyik legjelentősebb képviselője. Műveinek kiemelkedő tolmácsolója Török Géza, aki számos művének - többek közt a Mario és a varázsló, Leonce és Léna, Karnyóné, Magnificat - ősbemutatóját vezényelte. Pater noster című oratóriuma a 2006. évi debreceni Nemzetközi Bartók Béla Kórusverseny nyitókoncertjére készült. A drámai erejű kompozíció a 18. századi diákköltő és a latin Miatyánk szövegéhez a 35. genfi zsoltárt (Perelj Uram, perlőimmel) társítja. A 2007-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon elhangzott Orbán Györggyel, Csemiczky Miklóssal, Selmeczi Györggyel és Gyöngyösi Leventével írt közös műve, az Öt szerző miséje.
Adj már csendességet című műve Balassi Bálint versét megzenésítve a 16. századi magyar reformáció idejébe kalauzol el bennünket. A kompozíció bensőségességét, imádságos karakterét a Keresztelő Jánostól származó, később úrvacsorai könyörgéssé vált mondat - Istennek Báránya, ki bűnünket elveszed, irgalmazz nékünk - mélyíti el.
Gárdonyi Zoltán (1906 - 1986) a 20. századi magyar protestáns egyházzene kimagasló egyénisége. Az egykori Kodály-tanítvány a budapesti Zeneakadémia professzoraként fejtette ki szerteágazó tevékenységét; 1972-től családjával együtt Németországban élt. Zeneszerzői életművében a szimfonikus művek valamint kamarazenei és vokális kompozíciók mellett különösen sokrétű orgonazenéje és egyházi kórusművei egyedülálló értéket képviselnek.
A tékozló fiú kisoratórium vegyeskarra, szólóhangokra és orgonára tömör, színes zenei nyelven fogalmazza meg a közismert krisztusi példázatot. Gárdonyi Zoltán a német protestáns barokk egyházi zene legjobb hagyományaira építve teremtette meg a Szentírásra alapuló, magyar nyelvű oratórium és motetta műfaját. Ennek másik nagyszerű példája a 45. zsoltár verseire 1961-ben komponált Dicsérő ének vegyeskarra és orgonára. A gyönyörű képekben bővelkedő szöveg egy menyegzőjét ülő ószövetségi király dicsérete, melyet a zeneszerző bibliai mintára a Királyok Királyára, Jézus Krisztusra vonatkoztat. Ez a közel ötven esztendeje, a legnehezebb időkben íródott zsoltárkantáta zengő bizonyságtételként zárja az ünnepi hangversenyt annak alapgondolatával: Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékről nemzedékre.
Előadók
Arany János a Zeneakadémia énektanár- és karvezetőképző szakán szerzett diplomát 1979-ben. Tanári működését 1977-ben kezdte meg a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban, emellett 1984-90 között az Országos Pedagógiai Intézet zeneoktatási főmunkatársa volt. Karvezetői tevékenységéhez számos hazai versenydíj, európai koncertút és több hangfelvétel fűződik. Iskolai kórusok mellett évekig dolgozott amatőr vegyeskarokkal és férfikarokkal. 1990-től a Budapest Baár-Madas Gimnázium énektanára és karvezetője volt, 1995-ben ugyanott igazgatónak választották meg. Ma a Nyíregyházi Főiskola tanára.
Berkesi Sándor diplomáját 1967-ben szerezte a Zeneakadémia énektanár és karvezető szakán. Meghatározó tanárai Vásárhelyi Zoltán, Gárdonyi Zoltán, Vajda Cecilia és Soproni József voltak. Ugyanettől az évtől Debrecenben a Református Kollégium Gimnáziumának tanáraként, a Kollégiumi Kántus karnagyaként kezdte munkálkodását. Az egyházi iskolák újraindulása után vendégtanárnak hívták a Nagykőrösi Református Tanítóképzőbe és a Sárospataki Református Teológiára. Nyolc esztendeig vezette a Debreceni Orvostudományi Egyetem vegyeskarát. Több mint egy évtizede a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanára, és az egyetem kórusának karnagya. Ma a Debreceni Református Kollégium és a Tiszántúli Református Egyházkerület zeneigazgatója, és a Debreceni Egyetem Zeneművészeti karának docense. Tagja a Magyar Kodály Társaságnak, a Bárdos Lajos Társaságnak, a KÓTA egyházzenei bizottságának, amelynek társvezetője.
A DOTE kórussal Pro Universitate, a Kántussal Magyar Örökség és Debrecen város Pro Urbe díjat kapta. Szakmai munkásságáért Liszt díjat, a Pro Renovanda Cultura Hungariae alapítványtól Kodály díjat, Debrecen várostól díszpolgári címet kapott.
Hargita Péter a Zeneakadémián énektanár- és karvezetőképző, valamint magánének-tanári szakon végzett. Tanított zeneiskolában, az ELTE-n, 1992 óta pedig a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának oktatója. Az 1988 óta működő Soli Deo Gloria Kamarakórus egyik alapítója és jelenlegi karnagya. Az énekkari munka mellett hittankönyvek és más énekeskönyvek zenei szerkesztésében vállalt szerepet. A Musica Sacra Egyházzenei Alapítvány a Kálvin Év alkalmából meghirdetett zeneszerzői pályázatán a "Sola scriptura meditáció" című művével II. díjat nyert.
Basky István zenei tanulmányokat Debrecenben folytatott, majd a Magyar Rádió Énekkarának tagja lett, ahol a kórusmunka mellett számos szólófeladatot látott el. Egyházi együttesek külföldi útjain és hazai koncerteken Bach, Mozart és más szerzők oratóriumainak szólószerepeiben is közreműködött. A II. Református Világtalálkozó debreceni záróalkalmán Kodály: Psalmus Hungaricus-ának tenor szólóját énekelte és több alkalommal közreműködött a Református Énekek hangversenyeken.
Korpás Ferenc 11 év zenekari hegedülés után lett énekes. A Zeneakadémia magánének szakának elvégzése után a Magyar Rádió énekkarába került, ahol szólistaként is működött. A nagy oratóriumok basszus szerepeit ma is műsorán tartja.
Lettner Zsolt zenei diplomát a Pécsi Tudományegyetem magánének szakán szerzett. Énekesi pályáját a Honvéd Együttes Férfikaránál kezdte. 1993 óta a Magyar Rádió Énekkarában énekel. Tanult Sass Syilviánál és Kaposy Margitnál. Templomi koncerteken és máshol rendszeresen vállal szóló feladatokat oratóriumokban és operákban egyaránt.
Oláh Gábor már gyermekkorában a Magyar Rádió Gyermekkórusában énekelt. Mérnöki végzettséget követően a Zeneakadémián karnagyi és tanári diplomát szerzett. Énekelt a Debreceni Kodály Kórusban, 1980 óta pedig a Magyar Rádió Énekkarának tagja, ahol jelenleg másodkarnagyi feladatot is végez. Számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült, mint például a Bartók-Pásztory díjban, vagy az 1991-es III. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny karnagyi kitüntetésében. 1982 óta a Baptista Központi Énekkar karvezetője, a Magyarországi Baptista Egyház Zeneügyi Bizottságának elnöke és a Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezetõ docense. A Budapest-József utcai gyülekezet presbitere és énekkarának vezetõje.
Pálúr János orgona tanulmányait 13 évesen Baróti Istvánnál kezdte, majd Lehotka Gábornál diplomázott. Később Olivier Latry növendéke volt a párizsi Conservatoire posztgraduális osztályában. A belgiumi Flor Peeters orgonaversenyen és a Gárdonyi Zoltán emlékversenyen nyert első díjaival hívta fel magára a figyelmet. Pályája indulásától elkötelezett tolmácsolója a francia romantikus orgonairodalomnak és különös szívügyének tekintette, hogy e művekből a magyar közönség minél több hiteles előadást halljon. Ő az egyetlen magyar orgonista, aki megkapta az 1995-ben alapított Párizsi Előadói Nagydíjat. Hangversenyeket adott Európa legszebb katedrálisaiban, Oroszországban, az Egyesült Államokban és Japánban. Tizenegy éve a Budapesti Zeneakadémia orgona- és improvizáció tanára, valamint a Fasori Református Templom orgonistája, hat éve a Fasori Zenés Esték szervezője. 2002-ben a Böszörményi testvérek felkérésére az ő zenei elképzelésével indult el a Református énekek CD felvétele.
Virágh András Gábor első tanárai Virágh Endre, Virágh András (orgona), és Koloss István (zeneszerzés) voltak. 2009-ben szerezte meg kitüntetéses orgonaművész-tanári diplomáját Karasszon Dezső, Kovács Szilárd és Jakab Hedvig növendékeként. 2005-től a Kollégiumi Kántus orgonistája, és korrepetitora. Jelenleg zeneszerzés szakon a budapesti Zeneakadémián Fekete Gyula osztályában. 2006-ban, Los Angelesben kiírt nemzetközi zeneszerző pályázaton I. díjat nyert. Eddigi művészi tevékenységét 2009-ben a Debreceni Egyetem a "Tudományegyetemi Karok Kiváló Hallgatója" kitüntetéssel jutalmazta. Zeneszerzőként és előadóként Európa számos országában, valamint a tengerentúlon is fellépett.
A Debreceni Református Kollégium Kántusát 1739-ben alapította Maróthi György, aki rövid hatévi működése során újjászervezte az egész iskolát. A Kántus a pestisjárvány idején létesített négytagú temető-kvartettként alakult; ez bővült 30 tagú fiú-vegyeskarrá. 1954 óta vegyeskarként működik, tagjainak száma ma 60-70 gimnazista és egyetemista.
A Kántus az Éneklő Ifjúság versenyein többször szerzett arany fokozatot. Minősítésük a Magyarországon elérhető legmagasabb: hangversenykórus summa cum laude fokozat, amelyet 1996-ban szereztek meg. Nemzetközi versenyeken kiemelkedő helyezést értek el külföldön Middlesbrough-ban, Spittalban és Busanban (Dél-Korea). 1997-ben megkapták a Magyar Örökség Díjat. Rádió- és televízió adásokban szerepelnek, számos CD lemezük, külföldön 3 műsoros kazettájuk jelent meg. Magyar zeneszerzők - többek közt Bárdos Lajos, Gárdonyi Zoltán, Gárdonyi Zsolt, Vass Lajos, Birtalan József, Szokolay Sándor, Mohay Miklós, Vajda János - írtak kórusművet a Kántusnak.
A Psalterium Hungaricum Kórus 2001-ben alakult, és ugyanazon év november elején adta első hangversenyét. Azóta több alkalommal szerepelt a Zeneakadémián, a Művészetek Palotájában, valamint fővárosi, Budapest környéki és vidéki gyülekezetekben. Alapítója és vezetője Arany János. Az együttes tagjai fiatalok; nagyobb részük korábban a Baár-Madas Református Gimnázium vegyeskarában énekelt, hozzájuk budapesti egyetemek olyan hallgatói csatlakoztak, akik vonzódnak a protestáns egyházi zenéhez. A kórus 2003-ban vette föl a Psalterium Hungaricum nevet. Repertoárjának gerincét magyar és nyugat-európai zeneszerzők egyházi darabjai alkotják, emellett azonban világi műveket is énekelnek. Az együttes a kezdetek óta részt vesz a Református Énekek-sorozat hangversenyein, valamint a Budapest-Fasori református templom és Pálúr János orgonaművész Fasori Hangversenyek sorozatában. Gárdonyi Zoltán születésének 100. évfordulójára, 2006-ban Pálúr János közreműködésével önálló cd-felvételt készített a szerző műveiből. A kórus 2004 júliusában részt vett a Brémában rendezett III. Kórusolimpia versenyein, ahol mind a vegyes kamarakórusok, mind a musica sacra kategóriában aranyérmet szerzett.
A Soli Deo Gloria Kamarakórust 1988-ban Bódiss Tamás és Hargita Péter alapította azzal a céllal, hogy összefogja azokat a református fiatalokat, akik a gyülekezeti kóruséneklésen túl nehezebb és igényesebb énekkari művek betanulására és előadására is vállalkoznak. A repertoár súlypontját a régi protestáns mesterek - Goudimel, Schütz, Purcell, Händel, Bach - művei alkotják, de megszólalt már a kórus ajkán a magyar reformáció zenéje és 20. századi református zeneszerzők (pl. Gárdonyi Zoltán, Osváth Viktor) számos kórusműve. Jellemző fellépések: kiemelt egyházi rendezvények, fesztiválok (Országos Protestáns Napok, Református Zenei Fesztivál), önálló koncertek elsősorban templomokban, alkalmi istentiszteleti szolgálatok (Bach-kantátás istentisztelet). Az énekkar 2005-08 között a Károli Gáspár Református Egyetem kórusaként működött, jelenleg a Hittudományi Kar támogatását élvezi.
A 115. genfi zsoltár - Egyedül Istené a dicsőség!
Első versével a kórusok éneklik C. Goudimel szerint, majd 7. versével mindannyian.
7. Ő megáldja a kicsinyt, a nagyot,
Kik őtet félik, mint ő Urokot,
És kik szolgálják őtet.
Az Úr titeket bőven megáldjon,
Sok áldásival megszaporítson,
És minden nemzedéket!