Reformáció 500 - Zenei hitvallásaink - Zsoltárok a reformációban
2016. október 08. szombat 19:00Debreceni Nagytemplom
(folytatás az előző oldalról)
AZ ELŐADÓK
DEBRECENI KOLLÉGIUMI KÁNTUS (1739)
A Református Kollégium kórusa jelenleg az ország leghosszabb ideje folyamatosan működő zenei együttese. Megalakulását a kollégium egy fiatal matematikatanárának köszönheti. Maróthi György zenében is tehetséges volt, s növendékeiből 1739-ben énekes kvartettet alakított, hogy a nagy debreceni pestisjárvány idején segítségére legyen a túlterhelt lelkészeknek a növekvő számú temetés méltó ellátásában, s egyidejűleg - ; Claude Goudimel genfizsoltár-földolgozásainak révén - nálunk is meghonosítsa a négyszólamú "harmóniás"; zsoltár-éneklést. Az alapító tanár korai halála után az együttes fönnmaradt és a kollégiumi diák-köztársaságok hagyományainak szellemében tovább működött. Sokáig férfikar volt, 1954-ben alakult vegyeskarrá.
A Kántus újkori történetének első jelentékeny lépése volt, amikor - az 1930-as évektől kezdve - először kapcsolódott a hazai kórusmuzsika akkori legkorszerűbb áramlatához, a Kodály és tanítványai által kiépülő amatőrkórus-mozgalomhoz. A második jelentékeny lépés 1967-ben történt: Gárdonyi Zoltán ajánlásával ekkor került Berkesi Sándor a Kántus élére. Az ő vezetésével az együttes a magyarországi kóruskultúra egyik jelentős képviselőjévé, sőt az országhatárokon túl is széles körben ismert együttessé vált. E nagy léptékű változás során az együttes mindvégig teljesítette tradicionális kötelezettségeit: a kollégium ünnepeinek szolgálatát és a kollégium vonzáskörébe eső gyülekezetek rendszeres meglátogatását, az ún. kiszállásokat, ám eközben egyre növekvő mértékben tett eleget egyházkerületen kívüli hazai, majd külföldi meghívásoknak. Utazásainak egy részét külföldi magyar gyülekezetek, vagy nagy külföldi protestáns központok meghívására tette, másrészt az együttes nemzetközi szakmai versenyeken is megpróbálta és sikerrel bizonyította képességeit.
A Kollégiumi Kántus vezetője Berkesi Sándor, mellette 2015-től társkarnagyként működik Arany János, az együttes szervező-karnagya pedig Marczi Ernő.
PSALTERIUM HUNGARICUM
Az együttes 2001-ben alakult, tagjai fiatalok, akik szeretik a protestáns egyházi zenét. A kórus 2003-ban vette föl a Psalterium Hungaricum nevet. A Psalterium Hungaricum az elmúlt tizennégy év alatt a fővárosi református zeneélet egyik vezető együttesévé vált: számos alkalommal szerepelt a Zeneakadémián, a Művészetek Palotájában, valamint fővárosi, Budapest környéki és vidéki gyülekezetekben. Elindítása óta állandó résztvevője az évenkénti "Református Énekek" - hangversenysorozatnak, és rendszeresen szerepel a Budapest-Fasori református templom és Pálúr János orgonaművész "Fasori Hangversenyek" estéin. Gárdonyi Zoltán születésének 100. évfordulójára, 2006-ban Pálúr János közreműködésével lemezfelvételt készített a zeneszerző műveiből. A kórus 2004 júliusában, a Brémában rendezett III. Kórusolimpián érte el a legnagyobb szakmai sikerét, ahol mind a 'vegyes kamarakórusok', mind a 'musica sacra' kategóriában aranyérmet szerzett.
A Psalterium Hungaricum világi műveket is énekel, de műsorának gerincét magyar és európai zeneszerzők protestáns egyházi darabjai alkotják, s koncertjeinek, énekes szolgálatainak elsődleges célja a zenébe foglalt evangélium közvetítése.
A kórus alapító karnagya Arany János (1955) a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakán szerzett diplomát 1979-ben, a társ-karnagy, Györffy Katalin szintén a Zeneakadémián diplomázott 2007-ben.
ARANY JÁNOS (1955)
Karvezetői és középiskolai énektanári diplomáját 1979-ben szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Középiskolai énektanárként 26 évig dolgozott (Veres Pálné Gimnázium, Budapest 1977-89, Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Budapest 1989-90, Széchenyi István Gimnázium, Sopron 1992-1995, Baár-Madas Református Gimnázium, Budapest 1990-93 / 1995-2005.). Öt évig (2005-10) különféle zenetörténeti tárgyak és a karvezetés tanáraként a Nyíregyházi Főiskola ének-zene tanszékének adjunktusa volt; 2010 óta a Debreceni Egyetemen dolgozik. Jelenleg docensi minőségben zenetörténetet tanít az egyetem zeneművészeti karán és egyházi éneket a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. 2015 óta a Tiszántúli Református Egyházkerület zeneigazgatója és a Debreceni Kollégiumi Kántus társkarnagya.
Iskolai munkája mellett 1984-90 között az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa volt, továbbá részt vett hazai és külföldi zenetanárok továbbképzésében itthon és külföldön (Japán, Finnország).
Karvezetőként mindhárom gimnáziumi munkahelyén vezetett iskolai kórust, s az Éneklő Ifjúság minősítő rendszerében mindhárom együttessel szerzett több "arany" minősítést, valamint "Év Kórusa" diplomát. Emellett dolgozott férfikarral (Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Férfikara, 1974-80, Ganz-Mávag "Acélhang" Férfikara, 1986-93), kamarakórussal (Libertas, 1986-93) és nagy vegyeskarral (Fidelissima, Sopron, 1994-2014). Alapítója és jelenleg is vezetője a Psalterium Hungaricum kórusnak (Budapest, 2001- ). Kórusaival néhány önálló (Baár-Madas 1, Fidelissima 4, Psalterium 1) hangfelvételt készített, s számos más felvételben működött közre (Psalterium 11); emellett hangverseny-utakat tett Európa 14 országában (Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, Olaszország, Svájc stb. ) és az USA-ban. A Psalterium Hungaricummal 2004-ben, a brémai kórusolimpián két kategóriában is aranyérmet szerzett.
BERKESI SÁNDOR (1944)
1962-ben érettségizett a Budapesti Zenei Gimnáziumban és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. 1967-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár és karvezetőképző tanszakán. Ugyanettől az évtől tanára lett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának és karnagya a Kollégiumi Kántusnak. Az 1990-es évek elejétől óraadó tanárként majd főiskolai docensként dolgozott a Debreceni Egyetem zeneművészeti karán, ahol jelenleg is karvezetést oktat. A fentiek mellett az elmúlt huszonöt év során részt vett több felsőoktatási intézmény oktató munkájában (Sárospataki Teológia, 1993-1994; Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 1994-2015), vagy egyházzenész-képző tanszakának elindításában (Debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, 1995-1998; Nagyváradi Sulyok István Református Főiskola / Partiumi Keresztény Egyetem, 1996-2016), 1999-től 2015-ig volt a Tiszántúli Református Egyházkerület zeneigazgatója. Első debreceni munkaéve, 1967 óta tanára, később pedig és mindmáig zenei vezetője az egyházkerület debreceni Nyári Kántorképző Tanfolyamának.
Karvezetői munkájának legjava a Debreceni Kollégiumi Kántus működéséhez köti, melynek élén 2017-ben tölti be 50. munkaévét. Az együttessel számos országban fordult meg hangversenykörutakon (Dél-Korea, Finnország, Hollandia, Japán, Németország, Oroszország, Tajvan, USA stb.), s szerzett első díjat, közönségdíjat, arany-és ezüstdiplomát nemzetközi versenyeken (Debrecen, Middlesbrough, Spittal, Budapest, Busan). A Kántus mellett évekig vezette a Partiumi Keresztény Egyetem vegyeskarát, a szlovákiai Fiatal Reformátusok Szövetségének Kamarakórusát és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórusát; mindegyik együttesével nyert díjat különböző nemzetközi versenyeken.
Kivételesen eredményes nevelő-oktató munkáját számos kisebb nagyobb társadalmi elismeréssel méltányolták, művészi tevékenységéért Liszt díjat kapott, s a Kántussal együtt a Magyar Örökség Díj birtokosa.
FERENCZYNÉ KOÓS ANITA (1984)
Veszprémben született, ahonnan a zeneiskolai és szakközépiskolai zongora és szolfézs szakon végzett tanulmányok után, jelentkezett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének-zenetanár, karvezetés szakára. Itt 2008-ban Párkai István és Horváth Gábor osztályában diplomázott. Ezekkel az évekkel párhuzamosan orgonálni tanult Friedler Magdolnánál. A felkészülés időszaka után 2006-tól 2012-ig a bécsi Zeneakadémia orgona szakán tanult Martin Haselböck tanítványaként. Részt vett többek között Lehotka Gábor, Olivier Latry, Gárdonyi Zsolt és David Titterington mesterkurzusain. Szép sikerrel koncertezett Európa több országában, kísérőként számos művésszel és kórussal dolgozott együtt. A veszprémi Csermák Antal Zeneiskolában, majd a budapesti Járdányi Pál Zeneiskolában tanított orgonát, szolfézst. Az utóbbi évek koncertanyagaihoz több kortárs darab bemutatója fűződik. Jelenleg a Psalterium Hungaricum Kórus állandó kísérője, de idejének nagy részét otthon tölti gyermekével.
PÁLÚR JÁNOS (1967)
Orgonaművész-tanári diplomáját Baróti István és Lehotka Gábor tanítványaként 1991-ben szerezte meg Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Ezután nem sokkal felvételt nyert a párizsi Conservatoire "perfectionnement" osztályába, ahol Olivier Latry növendékeként 1996-ban kapta meg diplomáját. Még diákéveiben megnyerte a Flor Peeters verseny és a Gárdonyi Zoltán emlékverseny első díjait. Versenyeredményei közül kiemelkedik párizsi nemzetközi orgonaverseny, melyen 1997-ben elnyerte Párizs városának Előadói Nagydíját és a Landowski Különdíjat is.
Európa 14 országában, az Egyesült Államokban, Japánban, az Orosz Föderációban és Ausztráliában adott hangversenyeket, melyek közül néhányat több rádió is egyenes adásban közvetített. Négy szóló- és további hat lemeze jelent meg négy kiadónál. Liszt Ferenc 200. születésnapjára készítette el kiemelten magyar orgonákat bemutató 200 improvizációját, mely azóta a zeneakadémiai hallgatók egyre népszerűbb improvizációs példatárának számít. Számos közös koncertet adott mind a Debreceni Kollégiumi Kántussal, mind a Psalterium Hungaricum vegyeskarral.
Jelenleg a Liszt Ferenc Akadémia orgona szakvezető- és improvizációtanára, és a Budapest-Fasori református gyülekezet orgonistája.
SÁROSI DÁNIEL (1981)
Felsőfokú tanulmányait 2002-ben kezdte meg a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona szakán Pálúr János és Ruppert István növendékeként. Budapesti tanulmányaival párhuzamosan a Freiburgi Zeneakadémia hallgatója lett, ahol 2005-ben orgonaművészi diplomát kapott Szathmáry Zsigmond mesterosztályában. A pesti Zeneakadémián két évvel később, 2007-ben szerzett orgonaművész-tanári oklevelet, s ugyanebben az évben végzett a Freiburgi Zeneakadémia szólista-osztályában is, Martin Schmeding szakmai irányításával. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatója.
Orgonaművészként rendszeresen koncertezik Debrecenben, emellett adott hangversenyt Budapesten (Zeneakadémia, Szent István Bazilika, a Deák téri Evangélikus templom), a Tihanyi Apátság templomában, valamint Kolozsvárott, Freiburgban, Kölnben, Dortmundban, Paderbornban és Trierben. Eredményesen szerepelt hazai versenyeken (Országos Szakközépiskolai Orgonaverseny, 2000. I. díj, nagydíj) és több nemzetközi versenyen (Bach orgonaverseny, Leipzig, 2004. döntő;"Szólisták versenye", Freiburg, 2006. I. díj; Hermann Schroeder orgonaverseny, Trier, 2008. II. díj). Jelenleg a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola, valamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem orgonatanára és állandó kísérő a Debreceni Kollégium Kántus mellett.
DEBRECENI KOLLÉGIUMI KÁNTUS (1739)
A Református Kollégium kórusa jelenleg az ország leghosszabb ideje folyamatosan működő zenei együttese. Megalakulását a kollégium egy fiatal matematikatanárának köszönheti. Maróthi György zenében is tehetséges volt, s növendékeiből 1739-ben énekes kvartettet alakított, hogy a nagy debreceni pestisjárvány idején segítségére legyen a túlterhelt lelkészeknek a növekvő számú temetés méltó ellátásában, s egyidejűleg - ; Claude Goudimel genfizsoltár-földolgozásainak révén - nálunk is meghonosítsa a négyszólamú "harmóniás"; zsoltár-éneklést. Az alapító tanár korai halála után az együttes fönnmaradt és a kollégiumi diák-köztársaságok hagyományainak szellemében tovább működött. Sokáig férfikar volt, 1954-ben alakult vegyeskarrá.
A Kántus újkori történetének első jelentékeny lépése volt, amikor - az 1930-as évektől kezdve - először kapcsolódott a hazai kórusmuzsika akkori legkorszerűbb áramlatához, a Kodály és tanítványai által kiépülő amatőrkórus-mozgalomhoz. A második jelentékeny lépés 1967-ben történt: Gárdonyi Zoltán ajánlásával ekkor került Berkesi Sándor a Kántus élére. Az ő vezetésével az együttes a magyarországi kóruskultúra egyik jelentős képviselőjévé, sőt az országhatárokon túl is széles körben ismert együttessé vált. E nagy léptékű változás során az együttes mindvégig teljesítette tradicionális kötelezettségeit: a kollégium ünnepeinek szolgálatát és a kollégium vonzáskörébe eső gyülekezetek rendszeres meglátogatását, az ún. kiszállásokat, ám eközben egyre növekvő mértékben tett eleget egyházkerületen kívüli hazai, majd külföldi meghívásoknak. Utazásainak egy részét külföldi magyar gyülekezetek, vagy nagy külföldi protestáns központok meghívására tette, másrészt az együttes nemzetközi szakmai versenyeken is megpróbálta és sikerrel bizonyította képességeit.
A Kollégiumi Kántus vezetője Berkesi Sándor, mellette 2015-től társkarnagyként működik Arany János, az együttes szervező-karnagya pedig Marczi Ernő.
PSALTERIUM HUNGARICUM
Az együttes 2001-ben alakult, tagjai fiatalok, akik szeretik a protestáns egyházi zenét. A kórus 2003-ban vette föl a Psalterium Hungaricum nevet. A Psalterium Hungaricum az elmúlt tizennégy év alatt a fővárosi református zeneélet egyik vezető együttesévé vált: számos alkalommal szerepelt a Zeneakadémián, a Művészetek Palotájában, valamint fővárosi, Budapest környéki és vidéki gyülekezetekben. Elindítása óta állandó résztvevője az évenkénti "Református Énekek" - hangversenysorozatnak, és rendszeresen szerepel a Budapest-Fasori református templom és Pálúr János orgonaművész "Fasori Hangversenyek" estéin. Gárdonyi Zoltán születésének 100. évfordulójára, 2006-ban Pálúr János közreműködésével lemezfelvételt készített a zeneszerző műveiből. A kórus 2004 júliusában, a Brémában rendezett III. Kórusolimpián érte el a legnagyobb szakmai sikerét, ahol mind a 'vegyes kamarakórusok', mind a 'musica sacra' kategóriában aranyérmet szerzett.
A Psalterium Hungaricum világi műveket is énekel, de műsorának gerincét magyar és európai zeneszerzők protestáns egyházi darabjai alkotják, s koncertjeinek, énekes szolgálatainak elsődleges célja a zenébe foglalt evangélium közvetítése.
A kórus alapító karnagya Arany János (1955) a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakán szerzett diplomát 1979-ben, a társ-karnagy, Györffy Katalin szintén a Zeneakadémián diplomázott 2007-ben.
ARANY JÁNOS (1955)
Karvezetői és középiskolai énektanári diplomáját 1979-ben szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Középiskolai énektanárként 26 évig dolgozott (Veres Pálné Gimnázium, Budapest 1977-89, Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Budapest 1989-90, Széchenyi István Gimnázium, Sopron 1992-1995, Baár-Madas Református Gimnázium, Budapest 1990-93 / 1995-2005.). Öt évig (2005-10) különféle zenetörténeti tárgyak és a karvezetés tanáraként a Nyíregyházi Főiskola ének-zene tanszékének adjunktusa volt; 2010 óta a Debreceni Egyetemen dolgozik. Jelenleg docensi minőségben zenetörténetet tanít az egyetem zeneművészeti karán és egyházi éneket a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. 2015 óta a Tiszántúli Református Egyházkerület zeneigazgatója és a Debreceni Kollégiumi Kántus társkarnagya.
Iskolai munkája mellett 1984-90 között az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa volt, továbbá részt vett hazai és külföldi zenetanárok továbbképzésében itthon és külföldön (Japán, Finnország).
Karvezetőként mindhárom gimnáziumi munkahelyén vezetett iskolai kórust, s az Éneklő Ifjúság minősítő rendszerében mindhárom együttessel szerzett több "arany" minősítést, valamint "Év Kórusa" diplomát. Emellett dolgozott férfikarral (Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Férfikara, 1974-80, Ganz-Mávag "Acélhang" Férfikara, 1986-93), kamarakórussal (Libertas, 1986-93) és nagy vegyeskarral (Fidelissima, Sopron, 1994-2014). Alapítója és jelenleg is vezetője a Psalterium Hungaricum kórusnak (Budapest, 2001- ). Kórusaival néhány önálló (Baár-Madas 1, Fidelissima 4, Psalterium 1) hangfelvételt készített, s számos más felvételben működött közre (Psalterium 11); emellett hangverseny-utakat tett Európa 14 országában (Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, Olaszország, Svájc stb. ) és az USA-ban. A Psalterium Hungaricummal 2004-ben, a brémai kórusolimpián két kategóriában is aranyérmet szerzett.
BERKESI SÁNDOR (1944)
1962-ben érettségizett a Budapesti Zenei Gimnáziumban és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. 1967-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár és karvezetőképző tanszakán. Ugyanettől az évtől tanára lett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának és karnagya a Kollégiumi Kántusnak. Az 1990-es évek elejétől óraadó tanárként majd főiskolai docensként dolgozott a Debreceni Egyetem zeneművészeti karán, ahol jelenleg is karvezetést oktat. A fentiek mellett az elmúlt huszonöt év során részt vett több felsőoktatási intézmény oktató munkájában (Sárospataki Teológia, 1993-1994; Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 1994-2015), vagy egyházzenész-képző tanszakának elindításában (Debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, 1995-1998; Nagyváradi Sulyok István Református Főiskola / Partiumi Keresztény Egyetem, 1996-2016), 1999-től 2015-ig volt a Tiszántúli Református Egyházkerület zeneigazgatója. Első debreceni munkaéve, 1967 óta tanára, később pedig és mindmáig zenei vezetője az egyházkerület debreceni Nyári Kántorképző Tanfolyamának.
Karvezetői munkájának legjava a Debreceni Kollégiumi Kántus működéséhez köti, melynek élén 2017-ben tölti be 50. munkaévét. Az együttessel számos országban fordult meg hangversenykörutakon (Dél-Korea, Finnország, Hollandia, Japán, Németország, Oroszország, Tajvan, USA stb.), s szerzett első díjat, közönségdíjat, arany-és ezüstdiplomát nemzetközi versenyeken (Debrecen, Middlesbrough, Spittal, Budapest, Busan). A Kántus mellett évekig vezette a Partiumi Keresztény Egyetem vegyeskarát, a szlovákiai Fiatal Reformátusok Szövetségének Kamarakórusát és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórusát; mindegyik együttesével nyert díjat különböző nemzetközi versenyeken.
Kivételesen eredményes nevelő-oktató munkáját számos kisebb nagyobb társadalmi elismeréssel méltányolták, művészi tevékenységéért Liszt díjat kapott, s a Kántussal együtt a Magyar Örökség Díj birtokosa.
FERENCZYNÉ KOÓS ANITA (1984)
Veszprémben született, ahonnan a zeneiskolai és szakközépiskolai zongora és szolfézs szakon végzett tanulmányok után, jelentkezett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének-zenetanár, karvezetés szakára. Itt 2008-ban Párkai István és Horváth Gábor osztályában diplomázott. Ezekkel az évekkel párhuzamosan orgonálni tanult Friedler Magdolnánál. A felkészülés időszaka után 2006-tól 2012-ig a bécsi Zeneakadémia orgona szakán tanult Martin Haselböck tanítványaként. Részt vett többek között Lehotka Gábor, Olivier Latry, Gárdonyi Zsolt és David Titterington mesterkurzusain. Szép sikerrel koncertezett Európa több országában, kísérőként számos művésszel és kórussal dolgozott együtt. A veszprémi Csermák Antal Zeneiskolában, majd a budapesti Járdányi Pál Zeneiskolában tanított orgonát, szolfézst. Az utóbbi évek koncertanyagaihoz több kortárs darab bemutatója fűződik. Jelenleg a Psalterium Hungaricum Kórus állandó kísérője, de idejének nagy részét otthon tölti gyermekével.
PÁLÚR JÁNOS (1967)
Orgonaművész-tanári diplomáját Baróti István és Lehotka Gábor tanítványaként 1991-ben szerezte meg Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Ezután nem sokkal felvételt nyert a párizsi Conservatoire "perfectionnement" osztályába, ahol Olivier Latry növendékeként 1996-ban kapta meg diplomáját. Még diákéveiben megnyerte a Flor Peeters verseny és a Gárdonyi Zoltán emlékverseny első díjait. Versenyeredményei közül kiemelkedik párizsi nemzetközi orgonaverseny, melyen 1997-ben elnyerte Párizs városának Előadói Nagydíját és a Landowski Különdíjat is.
Európa 14 országában, az Egyesült Államokban, Japánban, az Orosz Föderációban és Ausztráliában adott hangversenyeket, melyek közül néhányat több rádió is egyenes adásban közvetített. Négy szóló- és további hat lemeze jelent meg négy kiadónál. Liszt Ferenc 200. születésnapjára készítette el kiemelten magyar orgonákat bemutató 200 improvizációját, mely azóta a zeneakadémiai hallgatók egyre népszerűbb improvizációs példatárának számít. Számos közös koncertet adott mind a Debreceni Kollégiumi Kántussal, mind a Psalterium Hungaricum vegyeskarral.
Jelenleg a Liszt Ferenc Akadémia orgona szakvezető- és improvizációtanára, és a Budapest-Fasori református gyülekezet orgonistája.
SÁROSI DÁNIEL (1981)
Felsőfokú tanulmányait 2002-ben kezdte meg a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona szakán Pálúr János és Ruppert István növendékeként. Budapesti tanulmányaival párhuzamosan a Freiburgi Zeneakadémia hallgatója lett, ahol 2005-ben orgonaművészi diplomát kapott Szathmáry Zsigmond mesterosztályában. A pesti Zeneakadémián két évvel később, 2007-ben szerzett orgonaművész-tanári oklevelet, s ugyanebben az évben végzett a Freiburgi Zeneakadémia szólista-osztályában is, Martin Schmeding szakmai irányításával. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatója.
Orgonaművészként rendszeresen koncertezik Debrecenben, emellett adott hangversenyt Budapesten (Zeneakadémia, Szent István Bazilika, a Deák téri Evangélikus templom), a Tihanyi Apátság templomában, valamint Kolozsvárott, Freiburgban, Kölnben, Dortmundban, Paderbornban és Trierben. Eredményesen szerepelt hazai versenyeken (Országos Szakközépiskolai Orgonaverseny, 2000. I. díj, nagydíj) és több nemzetközi versenyen (Bach orgonaverseny, Leipzig, 2004. döntő;"Szólisták versenye", Freiburg, 2006. I. díj; Hermann Schroeder orgonaverseny, Trier, 2008. II. díj). Jelenleg a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola, valamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem orgonatanára és állandó kísérő a Debreceni Kollégium Kántus mellett.