Kezdő
Koncertek
Kapcsolat

GÁRDONYI Zoltán: Memento - Kantáta a gályarab prédikátorok emlékére

GÁRDONYI Zoltán (1906-1986): Memento

Az orgonakíséretes kórus-kantáta a gályarabságra hurcolt magyar protestáns prédikátorok kiszabadításának 300. évfordulójára készült. Ajánlása a Debreceni Kollégiumi Kántusnak és Berkesi Sándornak szól, s az ő nevükhöz fűződik a mű 1976-os ősbemutatója is. A szöveget ezúttal is a zeneszerző válogatta apostoli levelekből, két ószövetségi könyvből, 16. századi magyar énekversekből, továbbá a 121. genfi zsoltárból és Luther nevezetes "Erős vár a mi Istenünk" koráljából (utóbbi két éneket a zeneszerző a dallammal együtt idézi). A kompozíció két nagyobb részből, azon belül öt rövidebb szakaszból áll, melyeknek gondolati ívét a darab alcíme világosan mutatja: 'szenvedésből szabadulásra'. A részeket egy-egy Lekció nyitja, melyet narrátor szólaltat meg. Ezután mindkét rész kórus-recitativók és a közéjük iktatott rövid többszólamú kórus-betétek váltakozásából áll. A bibliai szövegeket többnyire egyszólamban énekli a teljes kar vagy annak valamelyik szólama. Ezek a recitativo-szakaszok a legmagasabb szintű magyar zenei deklamáció mintapéldái; hatásukat növeli a szűkszavú, de rendkívül kifejező mozgású, és drámaian harmonizált orgonakíséret. A Szentírás mondatai közé a zeneszerző rendre egy-egy - a szövegükkel egybehangzó vagy azt kommentáló - régi magyar gyülekezeti énekverset illeszt. Az énekversek általában többszólamú földolgozást kapnak, szövésmódjuk azonban hagyományos, és minden esetben engedi érvényre jutni a megszólaltatott szöveg értelmét. Gárdonyi kantátája nemcsak zenei értékekben gazdag kompozíció, hanem hitvallás is. Egyértelműen azzá teszi az egyetlen mondat, amely kétszer hangzik el a darabban: először az első rész nyitó szakasza után, másodjára pedig a második rész zárószakasza előtt. Ezzel mintegy keretbe foglalja a művet, jelezve, hogy Jóel könyvének kulcsmondata éppúgy érvényes a szenvedés fájdalmai közepette, mint a szabadulás örömpillanataiban: "De mindaz, aki az Úrnak nevét hívja segítségül, megtartatik."

I. rész

Lekció: Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, a melyekben [a magyar gályarabok] sok szenvedésteljes küzdelmet állottak ki, (Zsid. 10,32) midőn egyfelől gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurcolták őket, másfelől társai lettek azoknak, a kik így jártak. (Zsid. 10,33)

1. Bevezetés

Emlékezzetek meg a foglyokról, mint fogolytársak, a gyötrődőkről, mint akik magatok is testben vagytok. (Zsid. 13,3) | Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni. (Zsid. 10,31) | De mindaz, aki az Úrnak nevét hívja segítségül, megtartatik. (Jóel 2,32)

Ne dobjuk el hát bizodalmunkat, melynek nagy jutalma van. (Zsid. 10,35) | Mert békességes tűrésre van szükségünk, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjük az ígéretet. (Zsid. 10,36)

2. Az elhurcoltak kiáltása az Úrhoz

Végy ki immáron / e nagy ínségből, / ez idegen kézből; /

Hogy te szent neved / magasztaltassék / mi nemzetségünktől. (Sztárai Mihály)

A mi szívünknek / minden öröme / már elfogyatkozék, /

Gyülekezetünk / nagy siralomba / fordula, s változék. (Várad, 1566)

Akit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad. (Zsid. 12,6)

Szenvedek békével, / magamat is ezzel / biztatom mindenekben: /

Szenvedett Megváltóm / többet, én jól tudom, / üdvösségemért testben. /

Nem egyedül vagyok / földön, ki nyomorgok: / szenvedik ezt is többen.

Tűrnöm hát jobb lészen, / mert még elővészen / Istenem szent Fiáért, /

Bűnöm elfelejti, / pokolra sem veti / lelkem, ki hozzá megtért. /

Bár súlyos kereszttel / próbál és megterhel / méltatlan életemért. (Illésházy István: Forog a szerencse)

II. rész

Lekció: Megtaláltok engem, azt mondja az Úr, és visszahozlak a fogságból, és összegyűjtlek titeket minden nemzet közül és mindama helyekről, ahová kiűztelek titeket, azt mondja az Úr, és visszahozlak e helyre, a honnan számkivetettelek titeket. (Jer. 29,14)

3. Hű az Isten

Hű az Isten, aki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek. (1Kor. 10,13)

4. Mi vár Isten ellenségeire

Addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti. (1Kor. 15,25)

De mindaz, aki az Úrnak nevét hívja segítségül, megtartatik. (Jóel 2,32)

5. Az Úr megőriz téged

Szemem a hegyekre vetem, / Onnan felül nékem / Minden segedelmem, /

Isten az én reménységem, / Ki az eget formálta / És e földet alkotta.

Lábad botlani nem hagyja, / És aki rád vigyáz / Nem szunnyadozik az, /

Izraelnek vigyázója / Mert az nem aluszik el, / De rájuk gondot visel.

Az Úr téged megőrizzen, / Kezet rád terjesztvén / Árnyékkal befedjen. /

Hogy a nap ő hévségében, / Néked ne ártson éjjel / A hold az ő fényével.

Az Úr őrizze örökké / Lelkedet esettől, / Mentse meg veszélytől, /

Az Úr híven megőrizze / A te kimenésedet / És te bejövésedet. (121. genfi zsoltár,1-4.)

Erős várunk nékünk az Isten, / És fegyverünk ellenség ellen; /

Megment minden veszedelemtől, / Kik ránk jőnek most mindenfelől: /

A régi ős ellenségünk, / Ki most háborgat / Éles fegyverrel /

És nagy csalárdsággal, / És minden nagy hatalmassággal.

Ha nincs nékünk semmi hatalmunk, / Kivel nékik ellenek álljunk: /

Az Úr viaskodik miértünk / Kit Istenünk küldött el nékünk.

Ha kérdezed, hogy ki légyen az: / Jézus Krisztus az, / Seregek Ura, /

Istennek szent Fia / Annál vagyon a győzedelem. (Luther: Erős várunk nekünk az Isten)