Kezdő
Koncertek
Kapcsolat

Antonio VIVALDI: Magnificat

Ismertető az Oratóriumok könyvéből

Oratórium 2 szoprán-, alt-, tenorszólóra, énekkarra, zenekarra és continuóra.

9 tétel: 7 kórus, 1 szólótétel, 1 duett

A kilenc rész közül Vivaldi hetet kórusra bizott, és összesen két tétel van, amelyben szólisták szere­pelnek, ám ezek egyike sem ária.

1. Magnificat. A teljes együttes zeng akkordjaiban szólal meg a di­csőítés.

2. Et exultavit. A szólisták veszik át a vezető szerepet, mégpedig a hangfajok sorrendjében, egymás után belépve. Ezt a tételt tulajdonkép­pen concerto formának is nevezhetnénk. Az egyes szólista belépéseket ugyanis éppúgy a zenekar ún. ritornellója választja szét, mint ahogy a concerto grossóban áll szemben egymással a szólista és a zenekar, illet­ve a szólista dallamvilága a zenekaréval. A kifejezés természetesen itt is a dicsőítés, amint azt a szöveg megkívánja. Csak a második szólószakasz­ban, az alt belépésénél színesíti a zenei képet a kórus is. Biztosak lehe­tünk benne, hogy ez a kórusbelépés is a kifejezés szolgálatában áll, mert az Omnes generationes szövegre esik, tehát a tömeget hangsúlyozza.

3. Et misericordia. Kórustétel, a mű talán legmegrendítőbb szakasza. A szöveg ugyan az Úr nemzedékről nemzedékre szálló könyörületessé­géről beszél, a zene azonban könyörgéssé, éppen az isteni kegyelemért való könyörgéssé alakítja át. Feltűnő az állandóan lüktető, az egész té­telt motorként hajtó nyolcadmozgás, valamint a váratlanul széles hang­közökre táguló dallamvezetés. Ezek a széles hangközök (szext, szeptima) természetesen mindig a misericordia (kegyelem) szóra esnek. Hatalmas fokozás­ban jut tetőpontjára a zene, míg a befejező részben, ugyancsak az ábrá­zolás erejének fokozása céljából, Vivaldi kromatikusán lefelé hanyatló dallammenettel festi az istenfélelmet (timentibus eum).

4. Fecit potentiam. Rövid, mindössze 23 ütemnyi kórustétel, viszont annál elementárisabb hatású. Akárcsak Magnificat-jában Bach, Vivaldi is a dispersit (szétszórta) szót állítja a zenei kép középpontjába. Valósá­gos viharzene a tétel, melyben a fősúly a vonóskar tombolásán van. A kórus súlyos akkordokban éppen csak recitálja a szöveget, a kifejezés erejét a zenekari tabló - a Négy évszak viharzenéinek testvére - adja meg.

5. Deposuit. Ha a harmadik tételt a mű legmegrázóbb, a negyediket a legdrámaibb tételének nevezhettük, ez mindenképpen a darab legérdekesébb szakasza. Az ugyancsak rövid terjedelmű számban énekkar és ze­nekar elejétől végig unisonóban halad. Nyilvánvaló, hogy ez a negatívu­mot kifejező tradicionális eszköz a hatalmasok letaszítását ábrázolja. A negatívum ábrázolására szolgáló unisono-technika a XVIII. században már annyira általános, hogy nem kételkedhetünk itt sem célzatában. Vivaldi azt a módszert követi, hogy egy-egy szövegszakaszból a számára legfon­tosabb szavakat emeli ki, és ezeknek jelentését viszi végig következetesen az egész tételen.

6. Esurientes. A két szoprán szólista duettje, continuo kísérettel. Tulajdonképpen kamara-duett, melyben a zenekar hallgat, és csak cembalo és vonós-basszus kíséri a szólistákat. A szoprán-szólamok dúsan ékesí­tettek, hajlékonyak és kedvesek, a kifejezés tehát a szükölködőkről való gondviselést ábrázolja: Esurientes implevit bonis.

7. Suscepit. Rövid kórustétel, a nyitókórus párdarabja, attól csak annyiban különbözik, hogy a rövid terjedelmen belül kétszer is előfordul tempóváltás (lassú-gyors-lassú).

8. Sicut locutus est. Háromszólamú kórustétel. Vivaldi ebben a darab­ban kiiktatja az énekkarból a tenor szólamot. A zenei anyag emlékeztet Vivaldi concertóinak gyors tételeire, a szerkesztésmód pedig a lazán ke­zelt ellenpontosság és a tömbszerű szakaszok ellentétére épít.

9. Gloria Patri. Háromszakaszos zárótétel. Az első, lassú részben méltóságteljes akkordok szólaltatják meg a doxológiát, majd valamivel felgyorsul a tempó a Sicut erat-ra. Végül az Amen-re ugyancsak lazán ke­zelt kettősfúga vagy legalábbis kéttémás fugato hangzik föl. Ennek egyik témája a gregorián korálisokra emlékeztet dallam, míg az ellenszólam a Sicut erat utolsó ütemében felhangzó melódiatöredéket fejleszti to­vább.